Íme a részem, és Kaede-re hagyom a folytatást, kell egy kis várakozás, de most jön el, amire annyira vártunk. Imádom ezt a Ziallt írni. Nagyon.
Nektek pedig szép nyarat és jó olvasást! :)
xoxo Lora
Nem akartam abban a pillanatban a következményekre gondolni. Zayn megtette azt, amit én akartam - lépett, és tudtam, hogy mennyi mindent félre kellett tennie az életében ahhoz, hogy ismét megtegye. El akartam neki mesélni, hogy mit beszéltem Harryvel, egyáltalán azt, hogy vele voltam. Igen, láttam a féltékenység jeleit az arcán, és ez megmelengette a szívemet egy kicsikét.
Azt akartam, hogy a csókot tökéletesnek érezze, hogy maradjon. Hogy akarjon velem lenni. Így mikor félve, bizonytalanul a nyelvét a zárt ajkaimhoz helyezte, hezitálás nélkül nyitottam el azokat szabad utat engedve neki. A kezem a mellkasán nyugodott, és a pólójába kapaszkodtam támaszként, ő pedig egyik kezét a csípőmön nyugtatta, míg a másikkal a tarkómon lévő hajba túrt, hogy enyhe nyomást kifejtsen a nyakamon. A nyelvemmel csatát vívtam a övével, amit természetesen ő nyert meg. Így hagytam, hogy a csók még inkább elmélyüljön, és mi még közelebb kerüljünk. Érezni a teste melegét elég volt, hogy biztonságban érezzem magam. Igenis tudtam már, hogy akarom ezt, és nagyon reméltem, hogy ez a csók annak a jele, hogy ő is akarja még. Olyan jó volt őt csókolni, nem siettük el. Mikor viszont már muszáj volt elválnunk, megtettük. A homlokát az enyémnek döntötte, én pedig öntudatlanul is erősebben markoltam a pólóját, hogy maradjon közel hozzám.
- Nézd Zayn, én már tudom, hogy mit akarok. Ezért is mentem el tegnap a hotelből - kezdtem, ő pedig szomorúan lezárta a szemét, és nem nézett fel. Talán azt hiszi, hogy azt mondom, hogy nem szeretném? Miért tennék ilyet?!
- Zee, ha még igazán szeretnéd, én igenis akarom ezt az egészet veled. Ez a csók csak megerősített ebben - mondtam halkan, mire újra megláthattam a szemeit. - Ha kell, igenis felvállalom a világ előtt, mert ezért harcolunk és mert szükségem van rád.
Hagytam egy kis időt, hogy megeméssze a hallottakat, én pedig az elutasítás félelmétől vezérelve hátra léptem. Szerettem volna egyedül hagyni egy kicsit még ha nekem ez a kínzó várakozást jelentette. Ő tudta, hogy megteszem ezt érte, így elengedett.
- Este a stúdióban leszek, későn megyek vissza a hotelbe, ne várj meg - mondtam, és egy apró puszival az arcán hagytam ott.
Visszamentem a stúdióba, hogy összeszedjem a dolgomat és az utamra menjek, de valami megállított. Illetve valaki.
- Niall, nagyon sietsz? - kérdezte Joey, mire meglepetten felhúztam a szemöldököm, de csak megcsóváltam a fejem.
- Akkor gyere, üljünk be egy kávézóba.
Hideg volt már odakint. A napok gyorsan teltek, így már nem volt sok karácsonyig, vagyis az előadásig. De jól haladtunk.
- Mi baj? Rajtad és Zaynen is látom, hogy valami nem stimmel - kérdezte, mikor kihozták neki a kávét, nekem pedig a karamellás forrócsokit. Sóhajtottam egyet gondolkozva, hogy mit mondjak neki, de miért hazudnék?
- Ő és én...mi csókolóztunk. Egyszer régebben, és most, körülbelül egy negyed órája. Mit mondhatnék? - temettem az arcomat a tenyerembe, de hamar megéreztem a karomon a nyomást.
- Esetleg, hogy mit érzel.
Csak megremegtem erre. Hogy mit érzek? Jelenleg félelmet és bizonytalanságot, de ezeket nagyon.
- Azt mondta, hogy nem bánná, ha együtt lennénk. Én pedig tegnap eldöntöttem, hogy igenis jó lenne. Most pedig a feléneklés után kihívott a hídhoz. Megcsókolt, én pedig elmondtam neki mindent. Most neki kell eldöntenie, hogy mi legyen - vontam meg a vállam, ő pedig megértően mosolygott.
- Tudod, azt hiszem tudom, miért bizonytalan. Hisz a világ így is úgy is megtudná, nem igaz? Vagy így, vagy úgy. Bevallhatja neked, hogy vonzódik irántad, de amíg magának nem tudja, addig nincs rá készen, hogy mások is megtudják. Fél, hogy támadják majd. De szerintem attól még inkább, hogy téged bántanak.
- Engem miért féltene? - kérdeztem zavartan, mire szeretetteljesen elmosolyodott.
- Mert úgy érzi, hogy ő szenvedhet, de ha te miatta szenvednél, azt nem tudná elviselni. Ő egy ilyen ember - vonta meg a vállát, és pontosan láttam, hogy mennyire szereti a srácot. Szoros volt a kapcsolatuk, ez tény.
- És mit tudnék tenni? - bólintottam óvatosan, ahogy felfogtam, és kérdeztem végül azt, ami a legjobban foglalkoztatott. Szükségem volt tanácsra. Ő egy pillanatig gondolkozott, én pedig a szívószállal játszottam addig.
- Elsősorban bízz benne, és biztosítsd, hogy törődsz vele és akarod ezt az egészet. Már persze ha tényleg, teljesen megéri neked. Mert ha nem, akkor most kell még kihátrálnod, amíg nem fáj se neki, se neked - mondta komolyan, de azonnal meg is szólaltam.
- Nem, igenis nagyon fontos nekem! Nem akarok kihátrálni ebből, mert azzal sokkal többet vesztenék, mint nyernék. Szükségem van rá. Minden szempontból - utaltam itt a zenei részre, az érzelmi részre és minden egyes lehetséges dologra.
- Akkor rendben - bólintott rám mosolyogva, én pedig fizettem az italunkért, és elkísértem őt a hotelhez, míg írtam a zenészeimnek, hogy jöjjenek velem egy kicsit lazulni a városban. Természetesen nem hagytak lógva és szívesen jöttek el velem szétnézni.
Mondhatjuk, hogy igazi meglepetés volt, mikor 2 óra múlva, mikor már lassan készülődnöm kellett volna, hogy menjek a stúdióba gyakorolni a saját részem, kaptam egy SMS-t.
Kellesz nekem Niall. x
Nos, Zayn. Egyszerű, de nagyszerű módja ez annak, hogy kifejezd, te is szeretnél velem lenni. Mondani sem kell, alig vártam, hogy végre visszamehessek a hotelbe. Hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése